A bor kupolacsarnoka

Az esztergomi pincerendszer térépítészete | A hazai építéstörténet különleges, megvalósult példája az esztergomi Sötétkapu, és a környezetében lévő pincerendszer. A város szívében, terepszint alatt ilyen szép téregyüttes földfeltöltésben nem épült másutt. Ennek az értéknek műemléki szempontból is elfogadott felújítását és hasznosításáról döntött a Főegyházmegye. 1819-ben Rudnay Sándor bíboros egy több épületből álló, új egyházi központ létesítéséről határozott, melynek része az új Bazilika, a Szeminárium, a mai Szt. Adalbert központ épülete, a Prímási palota, a két kanonok sor és a Bazilika feljárórámpa alatti pincerendszer is, melyet a mostani Sötétkapu tengelyében futó hajdani szárazárok medrébe építettek azért, hogy a rámpa feltöltéséhez szükséges föld mennyiségét csökkentsék, és egyben tárolásra alkalmas tereket nyerjenek. Az épületegyüttest feltehetően Kühnel Pál tervei alapján kezdték el építeni. A pincerendszer szerkezetével már az építkezés közben voltak problémák. A föld visszatöltése során a pillérek nagy terhelése miatt süllyedés indult meg, a boltozatok megrepedtek és az északi támfal elkezdett kifele dőlni. A feltárások arra engednek következtetni, hogy a Bazilika felé eső részen volt még egy pincerész, ami beomlott az építkezés alatt és eltömedékelték. (Fotó: Hoffman Dániel, Rónai Piroska)

Az esztergomi pincerendszer térépítészete | A hazai építéstörténet különleges, megvalósult példája az esztergomi Sötétkapu, és a környezetében lévő pincerendszer. A város szívében, terepszint alatt ilyen szép téregyüttes földfeltöltésben nem épült másutt. Ennek az értéknek műemléki szempontból is elfogadott felújítását és hasznosításáról döntött a Főegyházmegye. 1819-ben Rudnay Sándor bíboros egy több épületből álló, új egyházi központ létesítéséről határozott, melynek része az új Bazilika, a Szeminárium, a mai Szt. Adalbert központ épülete, a Prímási palota, a két kanonok sor és a Bazilika feljárórámpa alatti pincerendszer is, melyet a mostani Sötétkapu tengelyében futó hajdani szárazárok medrébe építettek azért, hogy a rámpa feltöltéséhez szükséges föld mennyiségét csökkentsék, és egyben tárolásra alkalmas tereket nyerjenek. Az épületegyüttest feltehetően Kühnel Pál tervei alapján kezdték el építeni. A pincerendszer szerkezetével már az építkezés közben voltak problémák. A föld visszatöltése során a pillérek nagy terhelése miatt süllyedés indult meg, a boltozatok megrepedtek és az északi támfal elkezdett kifele dőlni. A feltárások arra engednek következtetni, hogy a Bazilika felé eső részen volt még egy pincerész, ami beomlott az építkezés alatt és eltömedékelték. (Fotó: Hoffman Dániel, Rónai Piroska)

Helyszínrajz

 

Alaprajz

földszinti alaprajz

galéria alaprajz

Metszet

Képek

A Barkóczy-alagút észak felé

Információs tér – recepció

Információs tér – átlátás a Barkóczy-alagútba

Étteremgaléria – átlátás a Barkóczy-alagútba

Étterem – földszint

Étterem - lépcső és ruhatár

Étterem – a bárpult felé

Kis Pince - bortrezorok

Tervezők

Generáltervező: KIMA Studio Kft.
Generál- és építésztervező: Németh Tamás, Rónai Piroska
Építész munkatársak: Csepely-Knorr Kristóf, Kapcsos Éva
Tartószerkezet: Besey László
Épületvillamosság: Petkovics János
Épületgépészet: Bajor Ervin, Komáromi Dániel
Belsőépítészet: Kamarás Bálint, Zatykó Krisztina
Világítás tervező: Haász Ferenc
Szivárgó rendszerek és falhorgonyzás:
Szemesy István, Csonka Tamás
Kert: Szalkay Adrienne
Speciális szigetelés: Seidl Ágoston
Közmű: Széher László, Széher Péter
Konyhatechnológia: Straub Ágnes
Tűzvédelem: Somfai Balázs
Kivitelezés:
Confector Kft. – Holman Attila, Holman László
Beruházás lebonyolítás: Bau-Rat Kft. – Merkel Tamás
Fotó: Hoffman Dániel, Rónai Piroska