A több irányból fenyegetett kortárs építészetről
Magyarországi népszerűségét a Janesch Péterrel és fiatal csapatával (Alexa Zsolt, Bernard Bea, Rabb Donát, Schreck Ákos, Szentirmai Tamás, Vági János) közösen elkészített Kormányzati Negyed pályázat nyertes pályaműve hozta meg, mely azóta mindannyiunk legnagyobb sajnálatára megvalósítatlanul feledésbe merült. Kuma tradicionális építőanyagokat alkalmazó, környezettudatos építészete akkor a magyar államigazgatás áldozatává vált, most természeti katasztrófa fenyegette. A japán építészt márciusban hazáját sújtó borzalmas tragédia kapcsán kerestük meg.
Ny.E.: Remélve, hogy személyesen nem érintette a tragédia, hogy mind ön, mind családja, barátai és munkatársai jól vannak, kérdezem, hogyan érintette a márciusban bekövetkezett japán természeti katasztrófa? Tokióban tartózkodott? Gondolt irodája ideiglenes bezárására?
K.K.: Valójában, most döbbentem csak rá, hogy az emberi alkotás (az építészetet és a városokat is beleértve) milyen sérülékeny. A földrengés idején Tajvanban tartózkodtam és épp telefonon értekeztem tokiói irodámmal, de a telefonon keresztül is tapasztaltam, hogy valami borzasztó dolog történik Japánban. Néhány munkatársam ezután elhagyta Japánt, hazautazott Európába vagy Kínába, de egy pillanatig sem gondoltam rá, hogy bezárjam az irodám. Úgy döntöttem, történjék bármi, nem hagyom el Tokiót. Arra gondoltam, hogy nem hagyhatom, hogy a szóbeszéd (a sugárzásról) pánikba ejtsen.
Ny.E.: A földrengés, cunami és nukleáris katasztrófa sújtotta területen voltak irodája által tervezett épületek, melyek elpusztulhattak? Ha igen, melyek?
K.K.: Ishinomakiban található az 1997-ben tervezett Kitakami Csatorna Múzeum, a cunami által legerősebben sújtott térségben, de szerencsére nem sérült meg az épület. Másik valamivel északabbra, egy erdő közepén fekvő, 1996-os munkám, a faszerkezetű Noh Szabadtéri Színpad, szintén sérülésmentes.
Ny.E.: Munkáira voltak kihatással a történtek? Félbeszakadt-e folyamatban lévő projekt, esetleg becsatlakozott-e az újjáépítés munkálataiba?
K.K.: Számos folyamatban lévő építkezés szakadt félbe, mert több északi acélgyár is megsérült a földrengésben. Az újjáépítés elősegítésére, én és négy építésztársam – Toyo Ito, Riken Yamamoto, Kazuyo Sejima és Hiroshi Naito – találkozót szerveztünk “kisyn” néven (a vezetéknevek kezdőbetűiből), hogy javaslatokat dolgozzunk ki a jövőre nézve.
Ny.E.: Jelenleg min dolgozik?
K.K.: Folyamatban lévő projektjeim 30%-a Európában, 30%-a Kínában, a többi pedig Japánban található. Legnagyobb európai munkáim közül kiemelném a dundee-i Victoria & Albert Múzeumot Skóciában és a granadai Előadóművészeti Központot Spanyolországban. Japánban egy új kabuki színházon dolgozunk.
Ny.E.: Mesélne röviden a lapunk által rendezett 2007-es budapesti Nemzetközi Építészkongresszus óta megvalósult épületeiről?
K.K.: Több faépületet is terveztünk egyedi részletmegoldásokkal, mint a Yusuhara Fahíd Múzeum vagy a GC Prostho Múzeum és Kutató Központ.
Magyarországi tapasztalatát nem kívánta kommentálni, de portfólióját elnézve tapasztalhatjuk, hogy munkakedvét legalább a nemzetközi gazdasági válság nem szegte.
Szöveg: Nyáry Erika, Fotó: James Gibbs - dbox
Az interjúban megemlített projektek
-
1.) Kitakami Canal Museum (fotó: Mitsumasa Fujitsuka) Zöldtetős épülete hullámvonalas tömegképzésével a környező dimbes-dombos tájba olvad, átmenetet képezve a természetes és mesterséges környezet között, a Kitakami folyó és csatorna találkozásában. Ismeretterjesztő tartalma mellett, rekreációs terepként is szolgál, az erre vezető vízparti sétány és kerékpárút nyomvonalába illeszkedve. (A közeli Ishinomaki települést a természeti katasztrófa után szellemvárosként emlegeti a sajtó, 10.000 eltűnt lakosról beszélve.)
2.) Victoria & Albert Museum, Dundee A V & A Művészeti és Design Múzeum a skót város folyóparti fejlesztésének kulcsprojektje, melynek megtervezésére kiírt nemzetközi ötletpályázaton Kuma javaslata 120 pályamű közül került ki nyertesen, többek közt Steven Holl és Snohetta terveit megelőzve. Az általa felvázolt épület erősen fragmentált kialakítása nemcsak a természetes fénynek enged szabad utat, de a külső és belső terek közt fluiditást is biztosít, mely által az intézmény frekventált köztérként működhet.
3.) Granatum – Granada Performing Arts Center A város nevének latin eredetére utal a gránátalma-szimbolika, melynek méhkaptárszerű strukturája az operaház homlokzatán és enteriőrjében is megjelenik, Granada identitását tükröző ikonjellegű épületet ígérve. Kuma leleményes javaslata egyebek közt Zaha Hadid és Dominique Perrault pályaműveit körözte le. Helyi társtervezője Miguel A. Alonso del Val és irodája az AH Asociados.
4.) Yusuhara Wooden Bridge Museum (fotó: Takumi Ota) A 2010 őszén átadott, hidat formáló múzeumépület faszerkezete kívül-belül egyaránt látványos. A japán építészeti tradíciókat követő természetes anyaghasználat és szerves tájba illesztés mellett kísérleti jellegű részletképzés és kortárs hangvétel jellemzik.
5.) GC Prostho Museum Research Center (fotó: Daici Ano) Az egy évvel ezelőtt befejezett múzeum a fogászat történetét mutatja be, melynek félelmetes auráját az építész egy gyermekjáték ihlette épületben oldotta fel. Rácsszerkezetű kialakításával kiállítótéri kiszolgálószerepén túllépve, maga is erőteljes térinstallációs értékkel bír. Enteriőrjének plaszticitása a 2010-es Shanghaji Világkiállítás Lévai Tamás által tervezett magyar pavilonját juttathatja eszünkbe.
