Budapest Főváros Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 63/A. § a) pontja, valamint 65/A. § (2) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése alapján megalkotja a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatot (továbbiakban: BVKSZ).

A BVKSZ mellékletei

Általános rendelkezések

A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok, valamint a Kerületi Szabályozási Tervek készítésére vonatkozó rendelkezések

1. § (1) Budapest főváros közigazgatási területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A kerületi önkormányzat saját rendeletben megalkotja a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatot (továbbiakban: KVSZ), illetőleg Kerületi Szabályozási Terve(ke)t (továbbiakban: KSZT), amelyek rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a BVKSZ, valamint a Fővárosi Közgyűlés által rendeletben elfogadott Fővárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT) meghatározásaival és előírásaival.

(3) A BVKSZ a - településszerkezeti tervben rögzített - területfelhasználási egységeket területrészekre tagolva, azok felhasználásával és beépítésével kapcsolatos további általános szabályokat keretszabályozási övezetekben (továbbiakban: keretövezetek) állapítja meg, melyekben - a KVSZ-ben rögzítendő építési övezetek és övezetek meghatározásához - egyes keretszabályozási határértékeket is rögzít.

(4) A főváros működtetése, a főváros feladatainak ellátása, az egyes különleges létesítmények elhelyezése, a város környezetileg kondicionáló területeinek biztosítása érdekében szükség esetén, a keretövezeteken belül célzott területfelhasználási módú területek határozhatók meg.

(5) A főváros közigazgatási területének bel- és külterületeit a belterületi határvonal meghatározásával, az egyes keretövezetek, illetőleg szükség esetén az egyes célzott területfelhasználási módok területi lehatárolását azok térképi feltüntetésével az FSZKT rögzíti.

(6) A KVSZ határozza meg az egyes építési övezeteket és övezeteket az FSZKT-ben lehatárolt keretövezetek és az azokon belüli egyes célzott területfelhasználási módok szerint, jelen rendelet előírásainak keretei között.

A KVSZ rögzíti az építési övezetek és övezetek konkrét szabályozási értékeit, az építési övezetek esetében beleértve a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét is.

(7) Az építési övezeteket és az övezeteket a KVSZ kötelező mellékletét képező tervlapon területileg is rögzíteni szükséges, az FSZKT-ben meghatározott keretövezetek és egyéb szabályozási elemek feltüntetése mellett.

Az építési övezeteket, illetőleg övezeteket a keretövezet, illetve a célzott területfelhasználási mód jelzésével együtt kell feltüntetni.

(8) Az FSZKT külön területi lehatárolással rögzíti:

a) a rehabilitációs szabályozást igénylő területeket (továbbiakban: RSZT),

b) a kialakult állapot megőrzése érdekében speciális szabályozást igénylő területeket (továbbiakban: SSZT).

(9) Az RSZT-vel jelzett területeken az egyes építési övezetek szabályozási határértékeit rehabilitációs KSZT készítésével együtt kell meghatározni, oly módon, hogy a keretövezet keretszabályozási határértékei, mint átlagértékek az önállóan lehatárolt területi egység egészére vagy annak egyes tömbjeire vonatkozzanak.

(10) Az SSZT-vel jelzett területeken az egyes építési övezetek szabályozási határértékeit KSZT készítésével együtt kell meghatározni, amelyek a kialakult állapot megőrzése érdekében a keretövezetben meghatározott keretszabályozási határértékektől engedményesen eltérhetnek.

(11) A KSZT a KVSZ által meghatározott építési övezetek előírásainak betartása mellett, a környezetet is figyelembe véve rögzíti a beépítés további részletes szabályait.

(12) Amennyiben egy keretövezetre vonatkozóan a BVKSZ keretövezeti előírása KSZT készítését írja elő, illetőleg a terület felhasználása, beépítése feltételeinek és szabályainak megállapításához az szükséges, a KSZT jóváhagyásával egyidejűleg az építési övezet(ek)et, övezet(ek)et meg kell határozni.

(13) A KVSZ hatálybalépéséig az FSZKT keretövezetekre vonatkozó és a BVKSZ 56-64. §-ában az egyes keretövezetekre meghatározott átmeneti szabályozási előírásokat együtt kell alkalmazni.

A KVSZ hatálybalépésével egyidejűleg a BVKSZ vonatkozó átmeneti szabályozási előírásai az adott területre hatályukat vesztik.

(14) Az FSZKT-ben RSZT, SSZT lehatárolással jelzett területeken, valamint értékvédelem (műemlékvédelem, helyi védettség, városképi védelem) alatt álló területen közterületet kiszabályozni, telket alakítani, valamint új épületet elhelyezni, meglévő épületet lebontani, átalakítani, rendeltetését, használati módját megváltoztatni csak kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján lehet.

(15) Jelen rendelet kialakult állapotra vonatkozó előírásait az építési övezetek képzésénél csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a telektömb vagy annak egyes részei a korábbi szabályok alapján meghatározó módon beépült(ek), és a kialakult állapot megőrzése indokolt.

Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

2. § (1) Új telektömböt és azon belül telket, építési telket, építési területet kialakítani csak KSZT alapján és az építési övezeti előírásoknak megfelelően szabad.

(2) A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek előírt telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet.

(4) A telekalakítást megelőzően KSZT-t kell készíteni:

a) ha a KSZT készítését a keretövezet előírása kötelezővé teszi vagy

b) ha a telkek szabályozási vonala módosul.

(5) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, akkor annak teljes szélessége beleszámít a visszamaradt telek oldalkertméretébe. Ilyen esetben a teleknyúlványnak a visszamaradt telek melletti határa és a visszamaradt telken elhelyezett épület között 1,5 méternél kisebb távolság nem lehet.

(6) Kettőnél több szomszédos teleknyúlvány nem alakítható ki.

(7) Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések

3. § (1) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet meghaladó méretű telken - kivéve, ha a keretövezeti vagy építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek - több épület is elhelyezhető.

Ha a telek mérete indokolja, a KVSZ vagy KSZT előírhatja, hogy a telken:

a) a tervezett beépítés csak több épület elhelyezésével valósítható meg vagy

b) az elhelyezendő épület vagy épületek egyenként mekkora területet foglalhatnak el.

(2) Épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani:

a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,

b) az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit,

c) a személygépjármű-tároló területét az OTÉK, illetőleg a fővárosi vagy helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig,

d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét.

(3) A bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket és az új funkció számára előírt belmagasság biztosítva van.

(4) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok megengedett legnagyobb bruttó szintterületét, illetőleg szintterületi mutatóját a KVSZ, illetőleg a KSZT határozza meg, használati mód változás esetén a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel.

(5) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/3-át.

(6) A kötelező legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti építmény tetőkertje a (7) bekezdésben és a 6. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével nem számítható bele.

Meglévő lakótelepen új terepszint alatti járműtároló elhelyezésénél, annak tetőkertként kialakított zöldfelülete

a) 20 cm feletti földfeltöltés esetén 25%-kal,

b) 50 cm feletti földfeltöltés esetén 50%-kal,

c) 1 m feletti földfeltöltés esetén 75%-kal

beszámítható a legkisebb zöldfelület mértékébe. Az így kialakított zöldfelület folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.

(7) A terepszint alatti építmény tetőkerti zöldfelülete csak akkor számítható be teljes mértékben a legkisebb zöldfelület értékébe, ha:

a) a terepviszonyok miatt a gépjárművek elhelyezése csak támfalgarázsként kialakított sor- vagy teremgarázsban oldható meg, és a terepszint alatti építmény feletti földtakarás legalább 1,0 m vagy

b) a síknak tekinthető terep esetén a terepszint alatt kialakított létesítmény felett legalább 2,0 m-es földtakarású zöldfelület kerül kialakításra.

Egyéb általános rendelkezések

4. § (1) Meglévőnek kell tekinteni azt az épületet, amely jogerős építési, illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, illetve a használatbavételtől már 10 év eltelt.

(2) Az előkertben, továbbá az oldal- és a hátsókert előírt méretén belül a szabadlépcsők közül a tereplépcső, továbbá az utca szintjétől legfeljebb 1,5 m-es szintkülönbséget áthidaló előlépcső helyezhető el.

(3) Az előkertnek a közterület felőli 5 méteres sávjában csak:

a) kerti építmény,

b) terepszint alatti személygépjármű-tároló,

c) terepszint alatti háztartási tüzelőolaj-tároló,

d) közműbecsatlakozás építménye,

e) közműpótló építmény a szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó kivételével,

f) a kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhető el.

(4) E rendeletben meghatározott részleges közművesítettséget lehetővé tevő területeken a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása ideiglenesen sem engedhető meg.

(5) Korszerű szennyvíztisztító kisberendezéssel nem lehet szennyvizeket tisztítani a főváros budai oldalán és a Csepel-sziget teljes területén.

(6) Korszerű szennyvíztisztító kisberendezéssel szennyvizeket tisztítani csak a főváros pesti oldalán az FSZKT-ben e célból meghatározott területeken és a szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján lehet.

Egyes mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai

5. § (1) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden keretövezet területén elhelyezhetők a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével:

a) a forrásfoglalás,

b) a vízműgépházak,

c) víz- és záportározók,

d) a szennyvízátemelők,

e) a transzformátorállomások,

f) az energiaátalakítók,

g) a gáznyomásszabályozók,

h) az önálló épületként tervezett kazánházak,

i) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintőanyagtárolók,

j) a közművezetékek nyomvonalai

műtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének szükségességét és módját KVSZ-ben, illetőleg KSZT-ben kell szabályozni.

(2) Üdülőterületen az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott telepek nem helyezhetők el.

(3) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(4) Az IP, M, MZ, KL, KV keretövezetek területein a fentieken túlmenően hulladékudvar is elhelyezhető.

A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések

6. § (1) Budapest közigazgatási területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a járművek számára elhelyezési lehetőséget, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani jelen rendelet 16. számú melléklete szerint az alábbi eltérésekkel:

a) a metróállomások valamennyi felszínre érkező kijáratától légvonalban mért legfeljebb 500 méteres körzetben lévő építményekre a belső zónára vonatkozó előírások érvényesek.

b) az 1. számú mellékletben lehatárolt elővárosi és átmeneti zóna területén a VK, L2, L2/A, valamint a Kerületi Szabályozási Tervekben szereplő zártsorú beépítésű, I jelű keretövezeteknél a kerületi rendeletben a belső zóna előírásai alkalmazhatók.

(2) A kerületi önkormányzat rendeletében az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 16. számú mellékletben területenként differenciált, funkciónként meghatározott százalékos eltérésekkel - a Belső zónában a táblázat szerinti értékben, a többi zónában a táblázat szerinti értékek között - állapíthatja meg.

Kerületi rendelet hiányában az építési engedélyezési tervek készítésénél a belső zónában, valamint az (1) bekezdés a) pont szerinti területeken jelen rendelet 16. számú melléklete alapján számított értékeket, a többi területen az OTÉK szerint számított értékeket kell figyelembe venni.

(3) A kerületi rendelet szerint számítolt parkolóhely-létesítési kötelezettség egy része vagy egésze - kizárólag bővítés és/vagy rendeltetés módosítás esetén - közterületen is megvalósítható, de legfeljebb jelen rendelet 16. számú mellékletében szereplő mértékig (közterületi engedmény).

Kerületi rendelet hiányában a közterületi engedmény nem alkalmazható.

(4) A kerületi rendelet szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettség - a kerületi rendeletben meghatározott mértékben - a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belüli parkolóházban, mélygarázsban, továbbá KSZT-ben meghatározott felszíni parkolóban is megvalósítható, ha a ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető vagy a telken a már meglévő épület, a telek méretei vagy egyéb műszaki adottságok a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé. Az engedményt igénybe vevő építményre használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az építési engedély szerinti, más telken figyelembe venni kívánt parkolóhelyek rendelkezésre állnak, a parkolóház, mélygarázs, a KSZT-ben meghatározott felszíni parkoló építése befejeződött és az építmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a parkolóház, mélygarázs, a KSZT-ben meghatározott felszíni parkoló tulajdonosával, üzemeltetőjével hosszú távú, de legalább 20 éves kizárólagos bérleti szerződése van, vagy tulajdont szerzett a szükséges parkolóhelyszám mértékéig, mely figyelembevételére más szerződés keretében nem került sor.

A Nagykörúton kívül elhelyezkedő, az FSZKT-ben meghatározott RSZT jelű területeken a parkolóhelyek megvalósításának időpontját a kerületi rendelet eltérően szabályozhatja.

(5) Tehergépjármű-rakodóhelyre vonatkozóan a helyi ellátást szolgáló építmények esetében helyi rendelet alapján biztosítani lehet azonos rakodóhelyről több építmény kiszolgálását. Amennyiben a telek mérete, az építmény funkciója ezt nem teszi lehetővé, akkor a kiszolgálás történhet közterületen kialakított, koncentrált rakodóhelyről is.

(6) Azokon a telephelyeken, ahol rendszeres tehergépjármű-forgalomra kell számítani

a) a kerületi rendeletben meghatározott parkolási kötelezettség szerint számított mennyiségű tárolóhelyet biztosítani kell, valamint

b) a tehergépjárművek elhelyezését minden esetben (beléptetés, rakodás, kiléptetés stb.) telken belül kell megoldani.

(7) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhely meghatározásánál az (1)-(6) bekezdésekben foglaltak mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) Amennyiben a szálláshely szolgáltató egység(ei) lakás jelleggel kerül(nek) kialakításra, akkor lakásonként kell a parkolóhely létesítési kötelezettséget meghatározni.

b) Abban az esetben, ha a vendéglátó egység egy nagyobb látogatóforgalommal rendelkező létesítményen belül helyezkedik el (kikötő, repülőtér, vasútállomás, vásárváros, szálloda, irodaház, bevásárlóközpont, sportlétesítmény) a befoglaló létesítményre vonatkozó értékek veendők alapul. Ez a kedvezmény csak akkor vehető figyelembe, ha a befoglaló létesítményre előírt parkolóhely rendelkezésre áll.

Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai

7. § (1) Önálló üzemanyagtöltő állomást csak KL-KT közterületen - az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott területek kivételével -, illetve annak mentén lévő I, M, MZ, IP, KL keretövezetben, valamint a K, KV keretövezet azon területein lehet, ahol azt a célzott területfelhasználási mód részletezett előírásai lehetővé teszik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti üzemanyagtöltő állomást csak akkor lehet elhelyezni, ha a telek meglévő vagy tervezett lakó-, üdülő-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület telkével nem határos, illetve annak építési helyétől való távolsága legalább 50 m.

(3) Többszintes parkolóházhoz kapcsolódóan üzemanyagtöltő állomás akkor helyezhető el, ha

a) a telek KL-KT terület mentén helyezkedik el és

b) a telek határának a meglévő vagy tervezett lakó-, üdülő-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület építési helyétől való távolsága legalább 50 m.

Különleges rendelkezések a városkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére

A város látványának védelme

8. § (1) A főváros területén lévő kilátópontokról és kilátóutakról - különösen a budai hegyeknek a város felé néző lejtőiről, a pesti oldalon a Gödöllő felé emelkedő dombvidékről, a Várban és a várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellérthegyről, a Nap-hegyről - a környező tájra és a városra, illetőleg a Vár-hegyre való rálátás lehetőségét biztosítani kell.

(2) Meg kell védeni a városba vezető fő közlekedési útvonalakról, valamint a Dunáról a karakteres város, illetőleg a táj felé irányuló rálátást is.

(3) A budai hegyvidék városi látványt meghatározó vonulatainak gerincvonalát épülettel eltakarni nem lehet. Az I., II., III., XI., XII., XXII. kerület hegyvidéki területein a KSZT-kben és a KVSZ-ekben erre vonatkozóan külön rendelkezni kell.

(4) A Várlejtőn az építménymagasságot - a tetőfelépítményre is figyelemmel - KSZT alapján kell megállapítani oly módon, hogy a Várra való rálátás, illetőleg a bástyasétányokról a kilátás biztosított legyen.

(5) Magasépítmények Budapest közigazgatási területén a 15. számú melléklet valamint az alábbiak figyelembevételével létesíthetők:

a) Budapest közigazgatási területén új magasház a 15. számú mellékletben lehatárolt területen létesíthető. Az ezen a területen jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő magasépület max. 200 m-es körzetében új magasház elhelyezése esetén az új épület legmagasabb pontja elérheti a meglévő épület antenna nélkül mért legmagasabb pontja és a jelen rendelet szerint megengedett magassági érték (55,0 m) átlagértékét.

b) A magasház azon épületrészének, amely az épület 30 m-es magasságát meghaladja, legnagyobb vízszintes vetülete nem haladhatja meg az épület legmagasabb pontja által meghatározott magasság (M) felét (M/2). Amennyiben egy épülettömeg egynél több 30,0 m-t meghaladó épületrésszel rendelkezik, az épületrészek közötti távolság minimum M/4.

c) A kiemelten védett és védett övezeten kívül elhelyezkedő a 15. számú mellékletben meghatározott lakótelepi területeken azokra, a jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épületekre is lehet új lakószintet ráépíteni, amelyek a magasház kategóriába tartoznak vagy a ráépítés révén ebbe a kategóriába kerülnek, ha a parkolási igény kielégíthető és a kötelező zöldfelületi arány biztosítható. A magasházakra vonatkozó előírások betartása mellett ebben az esetben max. két új lakószint helyezhető el. A védett övezetben a ráépítés csak a Kerületi Szabályozási Tervet (KSZT) megalapozó tervpályázat és a Fővárosi Önkormányzat előzetes egyetértésével létesíthető.

d) Ha a lakótelepi épületre új szint(ek) épül(nek), az épület 30,0 m-es magasságát meghaladó épületrészekre vonatkozóan a b) pont alkalmazandó. Amennyiben a meglévő épület magassága a 30,0 m-t már meghaladja, jelen rendelkezést a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő magasságot meghaladó új épületszintekre vonatkozóan kell alkalmazni.

e) A kiemelten védett övezetben magasépület nem létesíthető. A városképi illeszkedés követelményeinek betartásával az épület legmagasabb pontja 30,0 méternél nem lehet magasabb, kivéve azon esetet, ahol a zártsorú beépítésű területeken a meglévő két szomszédos épület mindegyike ezt meghaladja. Hagyományos magastetős épület esetén az épület gerincvonala azzal az értékkel haladhatja meg a 30,0 m-t, amellyel a párkánymagasság a 30,0 m alatt marad.

f) A védett övezetben magasépület nem létesíthető.

g) A kiemelten védett és a védett övezetekben magas műtárgy vagy magas sajátos építmény kizárólag közcélú szolgáltatást biztosító létesítmények céljára a városi jelentőségű kiemelt sportterületeken, a tematikus intézményparkok területein (K-SP, K-TP célzott területfelhasználású területek), a különleges városüzemeltetési területeken (KV jelű keretövezet), valamint a vízbeszerzési és víztárolási területeken (VT-VB célzott területfelhasználású területek) létesíthető.

h) Budapest közigazgatási területén különleges magasépület - a kiemelten védett és a védett övezet területének, valamint a Duna-ágak (a Csepel-sziget Duna folyam menti területeitől eltekintve) partjától számított 300-300 m-en belüli sávok kivételével - a városközponti (VK jelű keretövezet), intézményi (I jelű keretövezet) és jelentős zöldfelületű intézményi (IZ jelű keretövezet) területeken helyezhető el. A különleges magasépület esetén az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 m-t.

i) Budapest közigazgatási területén épületnek nem minősülő magasépítmény (magas műtárgy, magas sajátos építmény) a g) és a j) pont figyelembevétele mellett elhelyezhető.

j) A kertvárosias lakóterületek (L4, L5, L6, L6/A jelű keretövezetek) telekterületein szabadonálló műtárgy vagy sajátos építmény magassága az építési övezetben meghatározott építménymagasság kétszeresét nem haladhatja meg. Amennyiben műtárgy vagy sajátos építmény meglévő épületen kerül elhelyezésre, az épület és a műtárgy vagy sajátos építmény együttes magassága nem haladhatja meg ezen értéket.

k) Budapest közigazgatási területén meglévő magasépület magassága átépítés, bővítés és funkcióváltás során az adott területegységre vonatkozó határértéket meghaladó mértékben nem növelhető.

l) Új magasépítményt, illetve meglévő lakótelepi épületre való ráépítést csak a területre vonatkozó KSZT alapján lehet létesíteni, amelynek kötelező alátámasztó munkarészei:

1. városképi feltételek (látványterv: legalább három jellemző látványközpontból kell a tervezett magasépítmény városképi megjelenését vizsgálni, a Budai Várból, a Gellérthegyről, a Látó-hegyről, indokolt esetben a Duna-partról, illetve a bevezető főútról, valamint az érintett önkormányzatok által a KSZT területi lehatárolás meghatározása során előírt speciális látványközpontból).

2. sajátos forgalmi és parkolási adatok és feltételek,

3. sajátos közművesítési feltételek,

4. meglévő épületek és a közterületek benapozási feltételei, átszellőzési feltételek,

5. tájékoztató talajmechanikai szakvélemény,

6. komplex katasztrófavédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében,

7. tűzvédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében.

m) KSZT-ben az építési helyen belül a magasépítmény számára igénybe vehető területet, valamint a magasépítményre vonatkozó egyéb építési feltételeket is meg kell határozni.

n) Különleges magasépület, valamint épületnek nem minősülő magasépítmény elhelyezése esetén a tervezett építménymagasságot a KSZT kidolgozása során, a funkcióhoz tartozó technológiai leírással kell igazolni.

Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre

9. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területek felsorolását a BVKSZ 2. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

(2) A világörökség területén, valamint a városkép szempontjából kiemelt, a műemléki és helyi védettségű területeken, az ilyen védettség alatt álló építmények környezetében a városkép előnyösebb kialakítása, illetve megóvása érdekében különös gondot kell fordítani:

a) az építmények és az építési telkek, építési területek közterületről látható részének (homlokzat és tetőforma, üzletek, árkádok, portálok, reklámok, árubemutató-szekrények, kerítések és támfalak kialakítása, növényzet stb.), valamint a Dunán elhelyezett vízi létesítmények városképi megjelenésére,

b) a közterületek burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítására, elhelyezésére, folyamatos jó karbantartására és megfelelő állapotára.

(3) A BVKSZ 2. számú melléklet 1. pont alatt felsorolt és azok FSZKT-ben feltüntetett területein építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad. Ezeken a területeken légvezeték, továbbá felszínen, valamint az épületek külső homlokzatain vezetett közművezeték - a tömegközlekedési eszközök vezetékeinek kivételével - nem létesíthető.

(4) A 9-10. §-ban meghatározott területeken az épületek közterületről látható homlokzatait színezni csak színezési terv szerint szabad.

Rendelkezések az Andrássy útra

10. § (1) Az Andrássy út menti építési telkek a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Kodály köröndig zártsorú, a Kodály köröndön és onnan a Bajza utcáig 5,7 m mélységű előkertes zártsorú, a Bajza utcától a Hősök teréig a telek homlokvonalától 5,7 m távolságra lévő építési vonalon szabadon álló beépítési mód szerint kialakult beépítését mindennemű további építési tevékenység során kötelezően meg kell tartani, és az út reprezentatív jellegét meg kell óvni.

(2) Az Andrássy út azon részén, amelyen zártsorú beépítési mód alkalmazása kötelező - ide értve az Oktogont is - új épületet a környezetbe illő, az út jellegének megfelelő kiképzéssel és a szomszédos épületekhez alkalmazkodó párkánymagassággal kell létesíteni.

(3) A Kodály köröndön, valamint az Andrássy útnak a Kodály körönd és a Hősök tere közötti szakaszán üzlethelyiség nem létesíthető.

(4) Az Andrássy úton az elő- és oldalkertben épület és melléképítmény - a közműbekötések építményei kivételével -, valamint szabadlépcső nem létesíthető.

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

11. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területeken, a városközponti területek VK keretövezetbe sorolt területein, valamint ahol azt a KVSZ előírja, az épület(ek) közterületről látható földszinti és első emeleti homlokzatainak részleges homlokzatfelújítása és átszínezése nem megengedett. Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetőleg átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

(3) A 9-10. §-okban említett területeken és főútvonalak mentén A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban, városi parkban nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdetőberendezésen (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint.

(4) A 9-10. §-okban nem említett területeken a KVSZ-ekben a (3) bekezdés szerinti hirdetésekről és reklámhordozókról külön rendelkezni kell.

(5) A 9-10. §-okban rögzített területek és útvonalak mentén A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát csak az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el. Az előzőekben nem meghatározott területeken az óriásplakátok elhelyezését KVSZ-ben kell szabályozni.

(6) Épület valamennyi homlokzatának egyidejűleg történő felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt építési reklámháló helyezhető el az alábbi feltételekkel:

Rendelkezések a közterületek kialakítására

12. § (1) A közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

(2) A KVSZ-ben meg kell határozni a közterületeken elhelyezhető pavilonok, köztárgyak, vendéglátó teraszok és egyéb építmények kialakításának feltételeit és módját a (3)-(6) bekezdések figyelembevételével.

(3) A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény (pavilon, fülke) csak akkor helyezhető el, ha egyéb jogszabály lehetővé teszi, valamint az alábbi feltételeket kielégíti:

a) az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 3,0 m vagy

b) ha a járda 5,0 m-nél nagyobb, építmény csak úgy helyezhető el, hogy a visszamaradó összefüggő gyalogossáv szélessége legalább 70%-a a járda szélességének.

(4) Gyalogos utcában pavilont csak KVSZ alapján és akkor lehet elhelyezni, ha:

a) a gyalogos utca szélessége legalább 5,0 m és

b) az építményt körülvevő járófelület legkisebb szélességi mérete legalább 1,50 m, továbbá

c) a pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/3-át.

(5) Értékvédelem alatt álló épület, épületegyüttes homlokzata előtti, illetve annak kétoldali telekhatárától 20-20 m-es távolságban lévő közterületén pavilon, árusító fülke nem helyezhető el.

(6) Az értékvédelem alatt álló épületek közterületi homlokzati vonala előtt, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt területek közterületein a köztárgyak közül önálló reklámhordozókat elhelyezni - a tetszőleges alaprajzú hirdetőoszlopok, valamint a 11. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - nem lehet.

(7) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál indokolt esetben ettől el lehet tekinteni.

(8) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra, kivéve a járdavonal mellett, az útszegély mentén létesítendő parkolókat.

Rendelkezések a Duna-partra

13. § (1) A Duna-parton biztosítani kell a vízpart közterületi megközelítését. Ennek érdekében, ahol az műszakilag lehetséges, gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas közterületet kell kialakítani, lehetőleg zöldsáv vagy fasor kialakítása mellett.

Nem kell közterületet kialakítani:

a) a Csepel-sziget Nagy-Duna-ágának kikötőlétesítményeinél,

b) a nemzetközi személyforgalmú kikötőlétesítmény vámterületeinél,

c) a logisztikai területek (KV-LT) mentén,

d) a zárt városüzemeltetési területeknél.

(2) A főváros közigazgatási határán belül a Duna mentén teherkikötőt létesíteni csak a Csepel-sziget Nagy-duna-ági partszakasza, valamint a logisztikai területek mellett lehet.

(3) A Duna menti zónának a belső és az átmeneti zónával határos területén (3. számú melléklet) a KSZT-ben biztosítani kell a Duna felé a gyalogos megközelítést lehetőleg úgy, hogy az így kialakítandó közterületek csatlakozzanak a lehatárolt területen kívül eső területek utcarendszeréhez.

A régészeti emlékek védelme

14. § (1) A főváros területén a régészeti védelemmel érintett területeken a KVSZ, illetőleg a KSZT készítése kötelező.

(2) A régészetileg különös figyelmet igénylő területek jegyzékét a 11. számú melléklet tartalmazza.

A természet és a növényzet védelme

15. § (1) Ha az egyes telkek vagy telektömbök a talaj vagy növényzeti viszonyaik miatt (pl. felszíni vagy talajvíz, futóhomok), illetőleg a használat módja következtében a települési környezetre káros hatást, illetve kedvezőtlen hatást gyakorolnak, a kedvezőtlen viszonyok megszüntetése (törmelék, bontási anyag, hulladék és szemét eltávolítása, tereprendezés, megfelelő növényzet telepítése stb.) az érintett ingatlanok tulajdonosaival, használóival szemben elrendelhető.

(2) A főváros közigazgatási területén az országos jelentőségű védelem alatt álló természeti értékek, valamint a budapesti helyi védettségű természeti területek és értékek (gyógyforrások, arborétumok, kertek, termőhelyek, földtani képződmények és egyedi botanikai értékek) jegyzékét a BVKSZ 4. számú melléklete tartalmazza, valamint az FSZKT területi lehatárolással rögzíti. Ezeken a területeken építési tevékenység csak az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A főváros zöldterületi rendszerének - a városkép, a növényzet értéke, továbbá az idegenforgalom szempontjából - védett közparkjait, fasorait és más területeit a BVKSZ 5. számú melléklete tartalmazza, valamint az FSZKT területi lehatárolással rögzíti. Ezeken a területeken építési tevékenység - a köztárgyak elhelyezésének kivételével - csak a környezetre is kiterjedő és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT szerint végezhető.

(4) A főváros közigazgatási területén fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, az összefüggő zöldfelület fenntartására. Ha fák kivágása (kivétel gyümölcsfa) az építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról - jellegüknek és értéküknek megfelelően legalább a törzsátmérő mértékéig - a helyi önkormányzat által meghatározott módon gondoskodni kell.

(5) A főváros közterületeit a rendeletetésszerű használat figyelembevételével a közlekedés céljára - illetőleg a közművek elhelyezésére - szolgáló, továbbá a tűzoltási felvonulási terület és az épület közötti részének kivételével, fásítani kell. A fásítást az új közterületek használatba adásáig, a meglévő közterületek esetében legkésőbb a járdaburkolat, illetőleg az úttest felújításának évében kell elvégezni.

Rendelkezések a felszínmozgás-veszélyes, a barlang-előfordulásos, valamint a mélyfekvésű területekre és a hidrogeológiai védőövezetekre

16. § (1) A felszínmozgás-veszélyes térségek körülhatárolását a BVKSZ 6. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

(2) Felszínmozgás-veszélyes területen épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bővíteni, felújítani, illetőleg megszüntetni csak geotechnikai szakvélemény megállapításainak figyelembevételével készített terv szerint, továbbá az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad.

(3) A metróvonalak szélső alagútjainak tengelyétől mért 50 m-es sávon belül építmény csak az illetékes közlekedési szakhatóság véleményének figyelembevételével helyezhető el.

(4) A főváros hévíz- és víznyerő helyeit a BVKSZ 7. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

(5) A főváros mély fekvésű területeit a BVKSZ 8. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

(6) A 9. számú mellékletben felsorolt, valamint az FSZKT-ben feltüntetett barlangok felszíni vetületeinek területén épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bővíteni, felújítani, illetőleg megszüntetni csak az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad. A 9. számú mellékletben lehatárolt barlang-előfordulásos területeken a KVSZ-ben kell meghatározni azokat a területeket, melyek esetében ki kell kérni az illetékes szakhatóság véleményét.

(7) A felszínmozgás-veszélyes területeken új épületet a 25. § (2) b) pontja szerint lehet elhelyezni, ha erről a kerületi városrendezési és építési szabályzat vagy a kerületi szabályozási terv szakhatósági állásfoglalás alapján rendelkezik.

(8) A mély fekvésű területeken új épület a 25. § (2) b) pontja szerint létesíthető.

(9) Az (1), (3)-(6) bekezdésben meghatározott területeken - a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével - közcsatorna megépítéséig új épület nem létesíthető.

Előírások a bevásárlóközpontokra